Jani vőfély

Laták János vagyok, avagy ahogy sokan ismernek Jani vőfély. A vőfélykedés számomra hobbi és hivatás is egyben. Már több mint húsz éve annak, hogy debütáltam egy családi lagziban az unokabátyám esküvőjén, amely jól sikerült és sokan gratuláltak nekem akkor, nemcsak a családból, hanem számomra ismeretlen emberek is. Talán ennek hatására éreztem úgy, hogy nekem ezzel a hivatással együtt kell élnem.

Édesapám "unszolására" néhány bartáti esküvő levezetése után jelentkeztem az "Első Nemzetközi Vőfély- és Lakodalmas Zenekarok Találkózójára", amit Baján rendeztek 1993-ban. A verseny selejtezőjén szerzett élményeim, illetve az megtiszteltetés ért - mint tanuló vőfély-, hogy meghívót kaptam a gálaestre, ahol a neves zsűri megerősített abban: hogy ezt a "szakmát" nekem találták ki. A zsűri elnöke, Práger György - az akkori Falu Tv főszerkesztője- arra kért, hogy vigyem tovább ezt a hagyományt és adjam át a következő generációknak. Én megfogadtam a tanácsait és azóta is vőfélykedem.

Vallom, hogy a vőfély "fogadott gazdaként" magáénak kell érezze lakodalmat és viselkedjék úgy, mint egy karmester és nem mint a főszereplő. Az esküvő az ifjú párról szól, nem a vőfélyről! A jó vőfély tudjon háttérből irányítani, és csak akkor szerepelni amikor kell.

Az általam vezetett lagziban nincs állandó szereplés és nincs öncélú játék sem. Erről bővebben a Jani vőfély linken olvashat.